Hiányzó, hibás vagy nem kielégítő címkézés
Törvénymódosítás a bagett okozta haláleset miatt
Tragikus példa erre a brit tinédzser, Natasha Ednan-Laperouse esete. A tizenöt éves lány egy Londonból Párizsba tartó járaton rendelt magának egy bagettet. A lány allergiás volt a szezámmagra, amelyet, bár nem tüntették fel, a bagett tartalmazott. Röviddel azután, hogy megette a péksüteményt, Natasha anafilaxiás sokkot kapott 35 000 láb magasságban, és meghalt édesapja szeme láttára. Az eset világszerte bejárta a sajtót, következménye pedig az lett, hogy Nagy-Britanniában 2021-ben bevezették az ún. Natasha-törvényt. A jogszabály többek közt előírja, hogy ma már minden összetevőt fel kell tüntetni az élelmiszereken, az allergéneket pedig kiemelt szöveggel kell jelölni.
A megoldás: Az összetevők automatizált feltüntetése
Azok a címkézőrendszerek, amelyek minden termékváltásnál egy központi rendszerből hívják elő és veszik át az aktuális, hiánytalan és helyes termékinformációkat, megakadályozhatják a címkézés során fellépő emberi hibákat. Ráadásul egy optikai vizsgálórendszer ellenőrzi a címkék meglétét, megfelelő pozícióját és olvashatóságát, így elkerülve a félreértéseket például a minőségmegőrzési idő vagy az összetevők esetében.
Nemfémes idegen testek okozta szennyeződések
Szállítószalag-darabok a felvágottban
Friss, zsenge csemegekukorica üvegszilánkokkal, reszelt ementáli kék műanyag darabkákkal, ínyenc felvágott, amelyben akad a szállítószalag darabjaiból is: a Német Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-Biztonsági Hivatal a szövetségi államokkal együttműködésben szinte mindennap ad ki élelmiszer-biztonsági riasztást. Elég egy pillantást vetnünk a www.lebensmittelwarnung.de portálra, és máris világos lesz: egyáltalán nem kivételes eset, hogy nem biztonságos élelmiszerek kerülnek forgalomba. Ebben a tekintetben az idegen test okozta élelmiszer-szennyeződések viszik a prímet – gyakran olyan üveg-, fém- vagy műanyag darabkákról van szó, amelyek egy részét szemrevételezéssel rendkívül nehéz vagy egyáltalán nem lehet észrevenni.
A megoldás: Elektromágneses szilárdtest-detektálás
A röntgenes vizsgálórendszerek elektromágneses hullámok révén felismerik, ha idegen test került egy termékbe. Működésük egyrészről a) az adott élelmiszer pontos sűrűsége, másrészről pedig b) az élelmiszer és az idegen test sűrűsége közötti különbségen alapul. Ha a gyártósoron különféle anyagok, például fém, műanyag, kő, üveg vagy éppen csont miatti szennyeződés lép fel, a megfelelő technológia a röntgenes vizsgálat. Azonban ha csak fémszennyeződésekkel kell számolni, az ideális választás inkább egy fémdetektor.
Fémes idegen testek okozta szennyeződések
Meglazult csavarok: A visszahívások gyakori oka a fémszennyeződés
A javítási munkálatok során lehullott forrasztóhuzal-darab, az egyik dolgozó elveszett hajtűje vagy éppen egy rázkódástól meglazult csavar: A fémszennyeződések a leggyakoribb biztonsági kockázatok közé tartoznak az élelmiszergyártás területén. A fémdarabok azonban kifejezetten veszélyesek lehetnek, hiszen véletlenül elfogyasztva adott esetben rendkívül súlyos következményekhez, például belső sérülésekhez vagy fogtöréshez vezethetnek. Szerencsére a fémdarabok a megfelelő technológia révén nagy megbízhatósággal észlelhetők.
A megoldás: A vas- és nemvasfémek észlelésére alkalmas technológia
A fémdetektorok elektromágneses mezők alapján ismerik fel, ha idegen fémtest került a termékbe. Ennek során a detektorok éppúgy észlelik a vasat tartalmazó fémeket, mint a vasat nem tartalmazó fémeket – így például tehát az olyan nem mágneses fémeket is, mint az alumínium, a vörösréz és az ólom. Fémkereső technológiát önmagában azokon a területeken érdemes alkalmazni, ahol a gyártás során bizonyossággal kizárható az egyéb anyagok okozta szennyeződések lehetősége. Ott, ahol az egyéb anyagok kizárhatók, a fentebb említett univerzális röntgenes vizsgálórendszereket célszerű alkalmazni.
Látható hibák a terméken és a csomagoláson
Tömített záróvarrat nélkül nem lehet megbízhatóan feltüntetni a minőségmegőrzési időt
Barnás foltok a lefóliázott tálcás almán, törött sütni való kolbász a négyes csomagolásban vagy éppen tömítetlen záróvarrat a védőgázas csomagolású szeletelt sajton: az élelmiszerek minősége, higiéniája és eltarthatósága nem pusztán a rejtett idegen testeken és láthatatlan baktériumokon vagy vegyszeres szennyeződéseken múlik. A fentiekhez hasonló, egyértelműen látható hibák is gyakran előfordulnak az iparágban, és ronthatják a gyártó jó hírnevét – többek között éppen azért, mert ezek a hiányosságok nyilvánvaló voltuk ellenére csusszantak át a minőség-ellenőrzés szitáján.
A megoldás: A termék és a csomagolás 100%-os optikai ellenőrzése
A vizsgálókamerák ellenőrzik a termék sértetlenségét, valamint az olyan tényezőket, mint a teljesség, az alak és az érintetlenség. Az optikai elemzés egy előre meghatározott minőségi jellemzőkkel rendelkező állapottal hasonlítja össze az adott felületet vagy szerkezetet, a kameraképeket pedig egy öntanuló szoftver egyre megbízhatóbban értékeli ki. A termékek mellett magukat a csomagolásokat is le lehet ellenőrizni: Tökéletesen zárnak a záróvarratok? Van-e odaszorult, kiálló felvágottszelet vagy egyéb szennyeződés a varratban? A vizsgálókamerákat mindemellett a címkék meglétének, megfelelő pozíciójának, épségének és előírásszerű nyomtatásának ellenőrzésére is lehet használni.
Összegzés
A nem biztonságos élelmiszerek kiszállítása veszélyeztetheti az emberi egészséget, ronthatja a gyártó hírnevét, rengeteg többletmunkát okozhat, és tetemes költségekkel járhat. A termékvisszahívások négy nagyon gyakori oka ma már kifejezetten megbízhatóan kiküszöbölhetői különféle vizsgálati és címkézési megoldásokkal. Az érintett csomagolást elkülönítő rendszerek válogatják ki automatikusan a gyártósorról – így a gyártók rémálmok nélkül, nyugodtan alhatnak.
Az Alfred Faller manufaktúra
- 1913 az alapítás éve
- 80+ munkatárs
- 1600 t lekvár évente
- 15%-os termelékenységnövelés
Automatizált minőség és átlátható adatok
Letöltések
